A pártok és szavazók politikai napirendje az 1999-es európai parlementi választ´sok idején (The Agendas of Parties and Voters in the European Parliament Election 1999)

Megjelent: Tóka Gábor és Bátory Ágnes (szerk.): A 2004. évi európai parlamenti választások. Pártok és szavazói magatartás nemzetközi összehasonlításban. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány – Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézet – Századvég Kiadó, 2006. 79-108. p. Elemzésünkhöz az 1999-es Euromanifesto-adatokat és az akkori uniós választásokról készült közvélemény-kutatás adatait használtuk. A vizsgálat azt mutatja, hogy a kérdéses tíz ország egyikében sem egyezett különösebben a pártok és a szavazók politikai napirendje. A jelen tanulmányban bemutatott eredmények szerint az 1999-es európai választásokon indult pártok (és politikai csoportok) programjában mindenütt az Európai Unió alkotmányos kérdései szerepeltek kiemelt helyen, a többi téma hozzájuk képest háttérbe szorult. A lakosság ugyanakkor sokkal inkább érdekl?dött aziránt, hogyan lehetne megoldani a normál uniós politika olyan praktikus problémáit, mint a munkanélküliség, a koszovói helyzet, az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem soros gondjai. Az utóbbi témákhoz kapcsolódó feladatokban csak az uniós témákon túl mutatkoztak egyezések. áadásul úgy t?nik, hogy az átlagos uniós polgár nincs is tisztában az Európai Unió komoly hatáskörével a politika azon területein, amelyek az ? számára is fontosak. Legtöbbjük úgy vélte, hogy a szemében legsúlyosabbnak t?n? probléma országos szint? megoldást kíván. Sokan voltak azonban, akik felismerték az Európai Unió felel?sségét néhány nyilvánvalóan nemzetek feletti témában, ami reménykelt? eredménynek t?nhet az EU számára. Az Unióval kapcsolatos témákat mégis csak egy-két országban, els?sorban Nagy-Britanniában érezte fontosnak a lakosság dönt? része.